KAPCSOLAT  |    |  
Adószám:
18120141-2-42
Számlaszám:
10700024-66676548-51100005

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület
külföldről támogatott szervezetnek minősül.
Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Támogassa munkánkat!
Főoldal / Hírek / Média megjelenések / Magyarországon évi 1,8 millió tonna élelmiszer kerülhet a szemétbe

Média megjelenések

Magyarországon évi 1,8 millió tonna élelmiszer kerülhet a szemétbe

2015.06.01

Az egész világsajtót bejárta a hír, hogy Franciaországban törvénnyel tiltották meg a 200 négyzetméternél nagyobb üzleteknek, hogy a jövőben kidobják vagy megsemmisítsék a még fogyasztható élelmiszereket. Ezentúl minden megmaradt ételt kötelezően segélyszervezeteknek kell felajánlaniuk. A törvényi szabályozás célja, hogy gátat vessenek az élelmiszer pazarlásának, kutatások szerint ugyanis elképesztő mennyiségű, még amúgy fogyasztható élelmiszer végzi rendszeresen a kukákban.  Mindez létező probléma Magyarországon, de itt vajon lenne-e értelme egy ilyen törvénynek?

A törvény kitalálója, Arash Derambrash párizsi tanácsnok már arról beszél, hogy reméli a szabályozás nyomán forradalom indul majd, és világszerte születnek majd törvények, hogy a megtermelt élelmiszer mintegy harmada ne a szemétben, hanem a rászorulóknál kössön ki. Meglehetősen szigorú törvény született, a pazarló boltvezetőkre komoly pénzbüntetés és akár még börtön is várhat.

Kidobott élelmiszerek Franciaországban (JEAN-CHRISTOPHE VERHAEGEN / AFP)

Kidobott élelmiszerek Franciaországban (JEAN-CHRISTOPHE VERHAEGEN / AFP) 

Derambrash lassan vitte keresztül ügyét. Éhező diákból lett a párizsi szupermarketek maradékait elosztogató szervezet vezetője, majd pedig innen jött a 200 ezer aláírásos petíciója, végül pedig az új törvény. Most pedig a G20-as csúcstalálkozót célozza, reményei szerint idén novemberben Törökországban érvelhet majd amellett, milyen haszna van egy ilyen szabálynak.

A probléma pedig tényleg komoly, a Quartz szedte össze a legalapvetőbb tudnivalókat:

  • A világszerte megtermelt élelmiszer harmada, mintegy 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba
  • A világon Észak-Amerikában és Óceániában a legnagyobb a pazarlás, közel személyenként 300 kilogrammnyi étel megy kárba. Utánuk Európa jön, ahol Anglia, Németország, Hollandia és Franciaország teljesít különösen rosszul.
  • Világszerte 842 millió ember éhezik, ami a globális népesség 12 százaléka. 

A probléma Magyarországon is létezik

A hivatalos becslések szerint nálunk évente 1,8 millió tonna élelmiszer vész kárba.

Ebben minden benne van, a mezőgazdasági és ipari termeléstől kezdve a kereskedelmen át a vendéglátásig és a lakossági fogyasztásig. Ezt a lejárás-közeli élelmiszerek hazai adományozásával foglalkozó Élelmiszerbank elnöke, Cseh Balázs mondta el nekünk.

Cseh szerint a francia törvényalkotók szándéka természetesen alapvetően helyes, és az is jó, hogy a francia kormány támogatja ezt az ügyet, ugyanakkor saját tapasztalataik alapján úgy látják, hogy egy hasonló, kötelező szabályozás itthon több szempontból sem lenne egy az egyben átültethető.

Egyrészt míg Franciaországban az a fogyasztói szokás terjedt el az elmúlt évtizedekben, hogy a termékeket már pár nappal a lejárati dátum előtt leveszik a polcokról, és így már nem lehet aznap lejáró élelmiszert találni az üzletekben, addig Magyarországon egy másik gyakorlat vált megszokottá: a lejáró termékeket rengeteg boltban az utolsó nap akcióssá teszik, és sok helyen azok így olcsóbban megvásárolhatóak.

A másik ok, hogy Cseh szerint az ilyen típusú együttműködést nem lehet kötelezővé tenni: ha egy áruház vagy bolthálózat vezetője segíteni szeretne, úgyis fog, ha pedig nem, akkor erre úgysem lehet érdemben rákényszeríteni.

Az Élelmiszerbank Magyarországon öt lánccal van kapcsolatban, a Penny Market és a Coop közvetlenül a logisztikai központjából látja el feleslegessé vált élelmiszerrel a civil szervezetet, a Tesco, a Metro és az Auchan pedig üzletein keresztül, aznap lejáró élelmiszereket ad át. Itt is sokat számít az egyes boltvezetők hozzáállása: van üzlet, ahol az éjszakai zárás helyett már délután leveszik az aznap lejáró termékeket, hogy még időben el lehessen őket szállítani.

Tavaly az Élelmiszerbank 1500 tonna élelmiszert tudott begyűjteni és szétosztani. Ennek nagyjából a harmada jött az áruházaktól, a többi főleg a gyártóknál keletkezett felesleg volt.

Francia önkéntesek segítenek feldolgozni kidobás elől megmentett ételeket (FRANCOIS NASCIMBENI / AFP)

Francia önkéntesek segítenek feldolgozni kidobás elől megmentett ételeket (FRANCOIS NASCIMBENI / AFP)

A felajánlott mennyiség az elmúlt években dinamikusan nőtt, és Cseh szerint bőven van még növekedési lehetőség a rendszerben. A céljuk most egy rugalmas elosztói hálózat kiépítése, és hogy a kisebb településeken hatékonyabban kössék össze a helyi boltokat a helyi civil szervezetekkel. Az Élelmiszerbank növekedését korlátozó egyik tényező pedig természetesen a pénz: bár az élelmiszert ingyen kapják, de azt szállítaniuk, tárolniuk és hűteniük is kell, ennek pedig komoly költségei vannak.

Az évi 1,8 millió tonnányi kidobott élelmiszer egy nagy része természetesen nem menthető meg, de Cseh szerint ha sikerülne elérni, hogy ennek akár csak a tíz százaléka ne vesszen kárba, már az is hatalmas eredmény lenne.

Segített a vasárnapi zárva tartás is

Megkérdeztünk pár nagyobb hazai üzletláncot, hogy milyen intézkedéseket tesznek az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében, négy vállalat válaszát kaptuk meg eddig.

  • Auchan

2014 októbere óta a solymári áruházukban teszt jelleggel elindítottak egy együttműködést az Élelmiszerbankkal, melynek célja hogy olyan élelmiszereket mentsenek meg a kidobástól, amelyek tökéletes minőségűek, emberi fogyasztása teljes mértékben alkalmasak, teljes az élvezeti értékük is (kizárólag szavatosság előtti termékek).

Válaszuk szerint ennek köszönhetően most olyan termékeket tudnak felajánlani, amiket korábban selejtezniük kellett. Jelenleg a pékség és a finompékség termékeit adományozzák az Élelmiszerbankon keresztül Solymáron. Ezeket a termékeket minden nap frissen gyártják, és a nap végén levesszük a polcokról a megmaradt árut. Este, zárás után becsomagolják ezeket, és reggel a kijelölt szervezetek elszállítják az áruházból.

Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk az elmúlt pár hónapban. A program elindulása óta több mint 146 000 terméket adományoztunk, mintegy 16 millió Ft értékben.

- írta minderről a cég. Emellett az Auchan soroksári áruházában 2014 decembere óta, 2015 áprilisától pedig a budaörsi, csepeli és kecskeméti áruházainkban is állati takarmányozás céljára a zöldség és pékáru termékeket elszállíttatjuk egy kiválasztott partnerrel.

Az állati takarmányozás céljára egy hónap alatt körülbelül 18 000 – 19 000 kg zöld hulladékot és 12 000 – 15 000 kg kenyér hulladékot szállítanak el és hasznosítanak a fent említett áruházainkból (havonta, áruházanként).

  • CBA

A CBA üzletei franchise-rendszerben működnek, az üzletek pedig saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a közeli minőségmegőrzési idővel rendelkező árucikkeket jelentős árkedvezménnyel értékesítik, vagy felajánlják azokat humanitárius célokra. A cégtől kapott válaszban külön kiemelték, hogy az ilyen típusú adományok helyi szinten tudnak jól működni, hiszen ehhez ismerni kell a helyi intézményeket, szervezeteket. A CBA ugyanakkor központi nyilvántartást nem vezet arról, hogy mennyi ilyen típusú termék átadására kerül sor a CBA-üzletlánc vállalkozásainak részéről.

  • SPAR

Jelen pillanatban a termék addig lehet kint a polcon, míg a minőség megőrzési ideje le nem jár. Ezután már csak állati eredetű takarmányozásra adható át meghatározott keretek között, azon állatvédő szervezetek részére, melyek a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek. A SPAR válasza szerint náluk évek óta gyakorlat e termékek állatvédő szervezetek részére történő átadása.

“A metódus a következő ilyen esetben: szerződést kötünk a szervezettel, majd kísérőokmánnyal adjuk át a termékeket, illetve ezen felül folyamatos adminisztrációt várunk el partnereinktől. A SPAR átlagosan közel 2.000 tonna terméket ad át állatvédő szervezetek számára évente.”

  • Tesco

Ők is az Élelmiszerbankkal működnek együtt, arra építve, hogy a Tesco belső minőségbiztosítási szabályozása szigorúbb a magyar fogyasztóvédelmi előírásoknál. Míg belső szabályaik szerint a termékeket a sütés napjának végéig értékesíthetik, addig a termékek fogyaszthatósága, felhasználhatósága a nemzeti szabályozás értelmében a következő napon jár le. Ennek értelmében a polcokról lekerült, és másnap reggel átadott termékek fogyaszthatósági időn belül kerülnek a rászorulókhoz

A projekt keretében a Tesco által készített ötféle kenyeret juttatják el a rászorulóknak. Azért csak ezeket, mert csak olyan terméket akartak adni az Élelmiszerbanknak, aminek tudják garantálni a megfelelő minőségét.

Jelenleg 40 áruházból visz terméket az Élelmiszerbank, terveik szerint pedig ez a szám év végére 78-ra fog nőni.

Váratlan segítséget jelentett a vasárnapi boltbezárás is, mert a Tesco válasza szerint emiatt lehetőségük van arra, hogy olyan termékeket, mint zöldségek, húsok, tejtermékek is felajánljanak, amennyiben másnap jár le a fogyaszthatósági idejük.  Ezeket a termékeket szombaton este viszik el, így vasárnap már a rászorulókhoz tud kerülni.

2014. március 1-től 2015. április 30-ig összességében 171.123 kg élelmiszert mentettünk meg a kidobástól és adtunk át az együttműködő partnereinknek, melynek nagy részét a pékség termékei teszik ki.

 

Forrás: 444.hu

A cikk itt olvasható.




További híreink »
HÍRLEVÉL - FELIRATKOZOM
HÍRLEVÉL - FELIRATKOZOM
ÖN IS SEGÍTHET!
TÁMOGASSON PÉNZADOMÁNNYAL
TÁMOGASSON ÉLELMISZERADOMÁNNYAL
TÁMOGASSON ÖNKÉNTES MUNKÁVAL
Rólunk mondták
Fodor István
Arany János Gyermekotthon - Igazgató
„Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is – valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtetted.” Ezt teszik önzetlenül nap mint nap a Magyar Élelmiszerbank dolgozói.