Média megjelenések
Munkánk a Vous magazinban
2016.08.15Foglalkozása: élelmiszermentő – akiknek köszönhetjük, hogy kevesebb magyar éhezik
Puha Andrea 2016. augusztus 13.
Mennyi ételt dobtatok ki a héten? Hány kifli keményedett ehetetlenné a spájzban? Hány joghurtról jöttetek rá, hogy lejárt a szavatossága? Meglehet, könnyű szívvel dobjátok ki őket, az is megeshet, hogy bosszankodtok amiatt, hogy mennyivel hamarabb megtelt a kuka, és azt mindjárt le kell vinni. De belegondoltatok abba, hogy vannak jó páran a világon, akiknek az a kifli jól jött volna?
A Magyar Élelmiszerbank Egyesületről egy véletlen folytán szereztem tudomást. A vőlegényem készített nekem egy szív alakú zöldséges lepcsánkát, amit persze azon nyomban lefotóztam és fellőttem Instagramra. Pár órával később meglepetten vettem észre, hogy reposztolták. Akkor találkoztam a nevükkel először.
Élelmiszerbank? Az meg mi?
Kicsit hunyorogva néztem a nevüket, és furcsállottam. Bankba pénzt raknak – gondoltam –,élelmiszert nehezen. Hacsak nem konzervben utazik valaki, aki a zombiapokalipszisre készül.
A bemutatkozójuk elolvasása után viszont azonnal bekövettem őket, mert egy dolgot már rögtön tudtam: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület dolgozójának vagy önkéntesének lenni menő. Elvégre hányan mondhatják el magukról, hogy élelmiszermentők?
Bár mondhatnánk azt is, hogy életmentők, mert országszerte rengeteg éhes embert etetnek meg csak azzal, hogy piaci szereplőket kötnek össze nélkülözőkkel. Sczígel Andrea, a nonprofit szervezet külső kapcsolatok igazgatója a XVII. kerületben található Lokátor utcai raktárban mesélte el, hogy mi is a feladatuk pontosan.
„Felkutatjuk az élelmiszer-felesleget, és eljuttatjuk a nélkülözőkhöz” – mondja, persze emögött jóval több munka van, mint amennyinek elsőre hallatszik. Felveszik a kapcsolatot az élelmiszerlánc szereplőivel, és elérik, hogy a náluk képződő élelmiszer-felesleget megsemmisítés helyett a rászorulóknak adják. „Gyártói oldalról ez úgy néz ki, hogy a szezonális, csomagolássérült, esetleg gyártási hibás vagy közeli lejáratú, forgalomba nem kerülő vagy onnan éppen már kikerülő élelmiszereket beszállítjuk raktárunkba.
Innen pedig mennek tovább a termékek különféle karitatív partnerszervezeteinkhez, akik szétosztják a rászorulók között.
Mutat is egy raklapnyi adományt, amin van édességtől kezdve konzervig minden. Igyekeznek vegyes csomagokat összeállítani, hogy mindenkinek jusson mindenből.
A raktár akkor éppen nincs túlzsúfolva, ám mielőtt még aggódni kezdenék, hogy azért, mert nincs elég felesleges élelmiszer, Andrea megnyugtat, hogy az áruk nagyon gyorsan forognak. Igyekeznek minden terméket hamar eljuttatni a nélkülözőkhöz, így az áruk nem töltenek sok időt a raktárban, hogy helyet adhassanak a következő bejövő szállítmánynak. Nagy az igény az élelmiszerekre.
Sok az éhező
Szerencsére mindig van valamennyi élelmiszer-felesleg, amitől meg kell szabadulniuk a gyártóknak, például ha egy rakomány megsérül szállítás közben, nem válogatják ki a hibás darabokat, mindet a selejt közé teszik. A kereskedelemben szigorú előírásoknak kell megfelelniük a termékeknek, ha ezek nem teljesülnek, nem kerülhetnek ki a polcra, hanem meghatározott szabályok szerint megsemmisítik őket. A gyártók ezért az erre szakosodott cégeknek fizetnek, akik elszállítják a megmaradt élelmiszereket, és feldolgozzák.
Így kifejezetten jól járnak az élelmiszerbankkal való együttműködéssel, hiszen az egyesület ingyen veszi át és adja tovább a nélkülözőknek az élelmiszer-felesleget, emellett pedig támogatják a partnercégek vállalati társadalmi felelősségvállalását is. Ennek ellenére az együttműködés nem megy mindig zökkenőmentesen, a kölcsönös figyelem néha megbicsaklik.
Folyamatosan kontaktban kell lennünk partnereinkkel, hogy az élelmiszer-feleslegek keletkezéséről értesüljünk, és hogy életben tartsuk ezt a folyamatot.
Adományok
Pedig az adományok értékének 120%-át az élelmiszerbank adóigazolásával a cég leírhatja az adóalapjából, így duplán jól járnak.
Kereskedelmi oldalról többek között a Tesco áruházzal, a METRO-val, az Auchannal és az Aldival dolgoznak együtt a napi szintű élelmiszermentésen – ott kissé más a rendszer. Ott a hipermarketekből nem a raktárba érkeznek a megsemmisítés előtt álló élelmiszerek, hanem a hipermarket közelében lévő élelmiszerbank-partner karitatív szervezet megy el mindennap a megmaradt élelmiszerekért, és osztja is ki még aznap.
Andrea szerint könnyebb ezt a folyamatot fenntartani, hiszen napi szinten történik az átvétel, így nem felejtődik el.
A nonprofit szervezet 2005-ben alakult meg az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének tagjaként, az egyik alapító, Cseh Balázs felesége Franciaországban találkozott először az élelmiszerbankkal, és férjével úgy gondolták, erre itthon is szükség lenne. Jól gondolták, legalábbis szerintem, és a sok nélkülöző szerint is.
Azóta persze túlnőttek a főváros határain, már országszerte jelen vannak, és segítik adományaikkal a nélkülözőket. Ha valaki ételre szorulna valahol, honlapjukon rá tud keresni, hogy hol találja meg a hozzá legközelebb eső élelmiszerbank-partnert. Mivel fő alapelvük, hogy ingyenesen fogadnak és ingyenesen adnak át élelmiszereket, így működésüket főként támogatásokból fedezik, így mindössze 10 állandó munkatársuk van, a többi mind önkéntes.
Fő feladatuk tehát az, hogy hatékonyan fellépjenek az adományok megszerzéséért, a logisztikai, szervezési, kiosztási munkát elvégezzék, koordinálják. Felkutatják a különböző piaci szereplőket, és az általuk biztosított élelmiszer-felesleget eljuttatják a nélkülözőkhöz. Biztosítják az élelmiszerek biztonságos tárolását és szállítását, osztását, emellett igyekeznek tudatos fogyasztásra nevelni mindenkit.
Ti is sokat tehettek ám azért, hogy minél kevesebb élelmiszer-felesleg keletkezzen. Vásároljatok tudatosan, írjátok össze, miből mennyit kell vennetek, nehogy végül a kukában landoljon a felesleg. A kukából ugyanis már nem menthető meg az élelmiszer, de az áruházak polcairól igen. Gondoljátok hát meg, hogy milyen fogyasztók vagytok a hétköznapokban. Ne pazaroljatok.
Legyetek ti is elhivatott élelmiszermentők, mert egyszerűen menő!