Média megjelenések

Az Élelmiszerbank a Népszabadságban

2016.02.13

Míg Franciaországban börtönt kockáztat, aki nem segíti a nélkülözőket, Magyarországon évente közel kétmillió tonna élelmiszert dobnak ki a háztartások vagy az élelmiszeripar és a kereskedelem szereplői. Egyelőre a felesleges áru töredékét lehet megmenteni, és eljuttatni a rászorulóknak.

Évekbe telhet, mire a magyar piac eljut oda, hogy francia mintára törvénybe lehessen iktatni, hogy egy gramm ehető, ám eladatlan élelmiszert se dobjanak ki a kiskereskedők vagy élelmiszergyártók – vélik a területen dolgozók. A francia szenátus a napokban fogadta el azt a jogszabályt, amelynek értelmében a nagy áruházláncoknak kötelező lesz valamelyik élelmiszerbankkal vagy segélyszervezettel együttműködni, és a felesleges élelmiszert rajtuk keresztül szétosztani a nélkülözők között. Súlyos pénzbüntetést és akár két év börtönt is kockáztat az, aki keresztbe fekszik a szabályozásnak.

Áru érkezik a Magyar Élelmiszerbankba. Magyarországon a gazdaság szereplői a legnagyobb pazarlók
Áru érkezik a Magyar Élelmiszerbankba. Magyarországon a gazdaság szereplői a legnagyobb pazarlók 
Földi D. Attila / Népszabadság

Becslések szerint egy franciára átlagosan évi 30 kilogramm kidobott élelmiszer jut, ebből hét kilót soha nem is bontottak ki a gyári csomagolásából. A feleslegesen megvett, vagy a gyártási, kiskereskedelmi rendszerből kihullott táplálék értéke, illetve a megsemmisítés költsége összesen évi kétmilliárd euró költséget ró a francia társadalomra.

Magyarországon a legutóbbi, meglehetősen szakállas, 2006-os Eurostat-kutatás szerint 1,8 millió tonna ehető élelmiszer kerül a szemétbe. Igaz, míg Franciaországban főképpen a vásárlók pazarolnak – a kidobott élelmiszer több, mint 60 százaléka a háztartásokból kerül a kukába – nálunk inkább az ipar, a kereskedelem, a vendéglátás és a mezőgazdaság. A magyar fogyasztók „mindössze" 400 ezer tonna táplálékot dobnak ki, 1,4 millió tonnát pedig az élelmiszerlánc többi szereplője.

Ehhez képest egyelőre csepp a tengerben, amit a Magyar Élelmiszerbank Egyesület meg tud menteni. Mint azt Sczígel Andrea, a szervezet külső kapcsolatok igazgatója elmondta: tavaly 2600 tonna élelmiszer-felesleget vettek át a kereskedő és gyártó adományozóktól, s továbbítottak partner-segélyszervezetek segítségével körülbelül 250-300 ezer nélkülözőnek. Két éve 1600 tonna árut vettek át.

– A gyártóknál előfordul, hogy egy-egy termékből a piaci feltételek változása miatt túltermelés alakul ki, de van, amikor előre lehet számolni a „selejttel". Ha egy tejfeldolgozó például más ízre állítja át a gyártósort, az első néhány tételnek „kevert" íze lesz, ami gyártási szempontból selejtes terméknek minősül, ám biztonsággal fogyasztható – mondta Sczígel Andrea. A kereskedők jellemzően a lejárati idő közeledte miatt akarják gyorsan „kisöpörni" a polcokról a még megmaradt árut.

Magyarországon a törvények nem teszik lehetővé az élelmiszerek forgalomba hozatalát sem a fogyaszthatósági, sem a minőségmegőrzési időn túl. Az ilyen – a törvény szerint biológiai hulladéknak minősülő – élelmiszer megsemmisítése a kiskereskedőt terheli tonnánként több tízezer forintért. Ezért történik, hogy a boltok még a tényleges lejárati idők előtt akciózzák a termékeket – vállalva a kockázatot, hogy nyakukon marad némi hulladék –, vagy eladományozzák azokat. Utóbbi esetben rá­adásul az áru értékének 120 százalékával csökkenthetik a társasági adóalapját adomány címén. Persze az átadott élelmiszert is adminisztrálni, mozgatni kell, ami részben a kereskedő feladata.

Az élelmiszer-biztonsági szabályok egyébként éppen úgy kötik az Élelmiszerbankot, mint az adományozó élelmiszer-feldolgozót vagy kiskereskedőt, azaz a fogyaszthatósági lejárati idő után ők sem oszthatják ki az élelmiszert.

Forrás: nol.hu, a cikk itt megtekinthető.



ADOMÁNY:
Ft
0
értékben a nélkülözők részére