Hírek

Az élelmiszerpazarlás, mint óriás ökológiai lábnyom

2020.03.03

Évről-évre csökkenő édesvíz készletünk felhasználásának 70%-a a mezőgazdasághoz kötődik. Az élelmiszerpazarlással évről évre óriási ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, amit már nem tudunk semlegesíteni.

A klímaváltozást boncolgatva sokszor beszélünk az ökológiai lábnyomról.  Ez egy-egy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit jelenti termékeny földterület-egységre (globális hektár - gha) vetítve. Ez napjaink legátfogóbb és legismertebb fenntarthatósági mérőszáma.
Összetevői közül nézzük először legféltettebb kincsünk, a víz kapcsolatát egy-egy élelmiszerrel, azaz az élelmiszerek vízlábnyomát. Víz nélkül nincs se zöldség, se gyümölcs, se gabona, se hús.
Egy kg marhahús előállításához 15 000 literre! van szükség. 1 kg marhahús vízlábnyoma tehát 15 000 l. Amennyiben tehát 1 kg marhahúst kidobnak, nem csak a hús, a táplálékul szolgált növények, a gazda munkája, az állat jó életkörülményeinek biztosítására felhasznált erőforrások vesznek kárba, óriási vízlábnyom is marad utána. Szemben a marhával, 1 kg csirkehús vízlábnyoma 4000 l, míg 1 kg sertéshúsé 6000 l. A zöldségek leghátul kullognak, mert 1 kg zöldség csak 300 l vízlábnyomot hagy maga után, míg 1 kg gyümölcs 900 l-t.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2019-ben 11 000 tonna élelmiszert mentett meg, amelynek vízlábnyoma egy Eger méretű város teljes éves vízfogyasztásával egyezik meg.

A szén-dioxid-, egyszerűbben karbon-, illetve szénlábnyom az emberi tevékenység környezeti hatásának egyik mércéje. Az élelmiszerpazarlás szorosan összefügg a világ szén-dioxid kibocsátásával, hiszen a kárbaveszett élelmiszerfelesleg komoly terhet ró a környezetünkre. A bomlás, égetés során keletkező szén- dioxid a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok 10%-áért felel a világban.

A marhák a leggázosabbak.

1 kg elpazarolt marhahús vízlábnyomát már tisztáztuk. De mi a helyzet a karbonlábnyomukkal? Jelenleg az összes kibocsátott ózonrégteggyilkos anyag több mint 15%-a az állattartásból származik. Imádjuk a gulyáslevest, de tudjuk-e pontosan, hogy mi az ára? A szarvasmarhák 28-szor több területet és 11-szer több vizet használnak el, mint bármelyik más haszonállat. Emellett már az Egészségügyi Világszervezet is a szarvasmarhákat jelölte meg, mint a légtérbe kerülő metán legjelentősebb forrása, ugyanis kérődző állatok lévén a beleikben a rostok nem tudnak teljesen megemésztődni, ekkor pedig metán képződik. A metán egy rendkívül veszélyes anyag, a szén-dioxidnál 23-szor hatékonyabban fogja el a hőt, vagy is az üvegházhatása különösen erős.  Egyetlen marha naponta 100-120 liter metán gázt termel. Egy szelet marhahús karbon lábnyoma, azaz megtermeléséhez szükséges szén-dioxid kibocsájtása annyival ér fel, mintha 100 km-es távot tettünk volna meg autóval. Amennyiben élelmiszerfeleslegként ez a hús elvész, a karbon lábnyom teljesen hasznavehetetlen módon ennyivel nő. (Miközben a nyers marha-, sertés-, borjú- vagy bárányhús a hűtőben 3-5 napig, a fagyasztóban akár 6-12 hónapig is eláll, illetve kreatív ötletekkel számos új fogás készíthető a sülthúsból még másnap is.)

A tavalyi évben, a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek köszönhetően 550 kamionnyi értékes, tápláló étel megmentésével 27.500 tonna CO2 kibocsátástól mentesült a Föld. Ennyi CO2-t annyi fa tudna semlegesíteni, ami Józsefváros teljes területét elfoglalná.

Mit tehetünk mi, mindennapi fogyasztók? Az első fontos lépés: tudatosítsuk magunkban, hogy van egy nagy, közös problémánk. Jusson eszünkbe ez, amikor bármilyen kapcsolatba kerülünk az ételeinkkel. A pazarlók, „Ők”, akik nem gondolnak a közös, élhető jövőre, valójában mi vagyunk, mindannyian. Azaz már holnap, a legapróbb étkezési szokás-módosítással is részt vállalhatunk a kedvező változások előmozdításában, szenvtelenül átlépve a „klímaszkepszis-klímahiszti” mára alaposan átpolitizált és meddő vitáját.

Hasznos tanácsok és tippek ITT!



ADOMÁNY:
Ft
0
értékben a nélkülözők részére

Iratkozzon fel hírlevelünkre!