Hírek

Élelmiszerpazarlás és környezetszennyezés, ami a klímaváltozásért 10 %-ban felelős

2020.03.03

Sok cikket olvashatunk a klímaváltozásról, amelyek tudományos alapon magyarázzák a folyamatot, de már saját bőrünkön is érezhetjük a globális felmelegedés hatását. A forró nyár egyenesen az enyhe télbe torkollik, a hőmérséklet 15 fokot változhat egyik napról a másikra. Az elektromos autók tulajdonosai azt gondolják, máris sokat tettek a klímaváltozás ellen, a világ legnagyobb dohánytermék gyártója is a környezetvédelem jegyében fejleszti újabb és újabb elektromos „zöld” termékét. Ne becsüljük le ezeket az erőfeszítéseket. De lássuk be: a tehetősebb emberek többsége autóval gurul be a fitness terem parkolójába, hogy egy árammal működtetett gépen futhasson pár kilométert, egyebek közt azért, hogy a túlfogyasztásból eredő testi problémáit kezeltesse, és az edzés végén műanyag palackba töltött, előre gyártott, aromákkal és vitaminokkal dúsított citromos műteát bont.

 

Mikor és miért válhattunk ilyen kényelmessé?

Egy budapesti óvoda dajkájával beszélgettem nemrég, aki elmondta, hogy a gyerekek többsége csak a formára alakított, reklámspotokból ismert sültkrumpliról tudja biztosan megállapítani, hogy milyen élelmiszer. Ugyanez a helyzet a húsokkal is. A baromfi csak csirke nuggets, a marha pedig szabályos kör alakú hamburger hús lehet, de a dínó formájú felvágott is népszerű. Vajon el tudják képzelni ezek a gyerekek, hogy mennyi idő, munka és természeti erőforrás kell ezen élelmiszerek megtermeléséhez?

Félve teszem fel a kérést: Hová tűnt az élelmiszerek valódi jelentőségének, az éhség csillapításának, az erőnlét megőrzésének, azaz a túlélést szolgáló alapvető szükségleteknek az elismerése? Van-e még kellő tisztelet az étel iránt, a természet iránt, ami megteremtette, és a gazda iránt, aki gondozta? Vagy, ha göcsörtös a répa, mócsingos a hús, vagy foltos a körte, akkor azt már kidobjuk? Miért nem szereti senki a hibátlan étel maradékát másnap fogyasztani? Miért versengenek a fine dining éttermek, hogy ki tud meghökkentőbb ételdíszt készíteni a tányér szélére, amit a hallgatólagos megállapodás szerint úgysem illik elfogyasztani?

A legújabb kutatások szerint alulbecsültük a világ élelmiszerpazarlásának mértékét. A kidobott ételek mennyisége akár kétszer akkora is lehet, mint hittük. Az eddigi tanulmányok ugyanis nem számoltak azzal az élelmiszerveszteséggel, amely még az előtt keletkezik, mielőtt eljut a fogyasztóhoz. Holland kutatók megállapítása alapján minden egyes emberre napi 500 kcal elpazarolt élelmiszer jut, azaz egy 4 fős háztartásban egy ötödik ember is jóllakhatna az ott kidobott élelmiszerekből.

Persze, mindannyiunk első gondolata, hogy a világon mindeközben milliárdok éheznek. A klímaváltozással ez a folyamat  meredeken növekszik. Nehéz lelkiismerettel ugyan, de hagyjuk most el a téma morális szempontjait. Foglalkozzunk csupán az élelmiszerpazarlás környezetterhelő, a klímaváltozást, vagy – ki melyiket érzi félelmetesebbnek – globális felmelegedést különösen erősen befolyásoló hatásával. Magyarországon a Magyar Élelmiszerbank foglalkozik nap, mint nap azzal, hogy értékes élelmiszerek megmentésével életeket mentsen, hidat képezzen az élelmiszerfeleslegek és a rászorulók között, azaz ezzel is csökkentse a környezetszennyezést, és minden eszközzel segítse a klímaváltozás elleni harcot. Ugyanis az ENSZ megállapítása szerint az összes üvegházhatású gáz-kibocsátás 10 százalékáért felelős a kidobott, elpazarolt élelmiszer. A jövőért felelősséget érzők globális célkitűzése, hogy az élelmiszerhulladék 2030-ra világszerte a felére csökkenjen.

A klímaváltozás ellen tehát tudatos összefogásra van szükség, apró, kicsi változtatásokkal magunk körül és a „kicsik” tudatos tanításával már sokat tehetünk a klímaválsággal szemben. Mindenhol és minden részterületen kicsit más és más a feladat. Míg a fejlődő országokban a megfelelő infrastruktúra (például hűtés) hiánya befolyásolja az élelmiszerhulladék keletkezését, a fejlett országokban ezen a téren már teljes mértékben az élelmiszerlánc végpontjain elhelyezkedő, sokszor ismerethiányos fogyasztók a károkozók.
Itthon kezdhetjük azzal, hogy kinevezzük magunkat élelmiszerpazarlás-mentes háztartásban élőnek. Ezentúl tudatosan tervezzük étkezéseinket úgy, hogy kihívásnak tekintjük a feladatot, miszerint nem dobunk ki semmit, ami ehető-iható. Kreatívak leszünk, újrahasznosítunk, nem tömjük meg a hűtőt és élvezzük a kellemes mellékhatást, hogy pénzt is spórolunk majd közben (– amelyet tilos élelmiszerre költeni).

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület étel- és életmentő munkája képekben ITT!



ADOMÁNY:
Ft
0
értékben a nélkülözők részére

Iratkozzon fel hírlevelünkre!