Hírek

20 milliárd forint értékű adománnyal segítette az ország rászorulóit 2025-ben az Élelmiszerbank. Az elmúlt évben naponta átlagosan 55 millió forint értékű, közeli lejáratú, illetve csomagolási hibás élelmiszert gyűjtöttünk össze áruházakból, gyártóktól és vendéglátóhelyekről, hogy azok a megsemmisítés helyett rászoruló emberek tányérjára kerüljenek. Már negyedmillió nélkülözőnek jelent rendszeres támaszt az élelmiszermentő munkánk.

Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte 2025-ben az Élelmiszerbank Egyesület. A mozgalmunkat egykor tizenhárom jóbarát hozta létre, hogy a maguk eszközeivel fellépjenek az egyre nagyobb méreteket öltő élelmiszerpazarlás ellen. Szerették volna felkutatni a gyártók és a kereskedők feleslegessé vált, de fogyasztásra még alkalmas készleteit, hogy azok ne a kukába kerüljenek, hanem az éhezést csökkentsék. A cél azóta is változatlan, de az összefogás országos méretűvé vált, nyolcezer önkéntes és többszáz helyi karitatív szervezet segítő hálózataként működik.

Megalakulásunk óta már több mint 300 millió adagnyi élelmiszert mentettünk meg és juttattunk rászoruló emberekhez az országban. Ám nemcsak erről a különleges mérföldkőről és a jubileumról marad emlékezetes a tavalyi év, hiszen a kiosztott élelmiszerek értéke és mennyisége is a csúcsokat ostromolta.

Jóra fordítjuk a feleslegeket

A 2025-ben megmentett élelmiszerek össztömege meghaladta a tízezer tonnát (10 684 994 kg), aminek a kétharmada áruházakból származott, de gyártóktól és vendéglátóhelyekről is jelentős feleslegeket vettünk át.

„Az ország 792 boltjába látogattunk el tavaly minden nap a megmaradt pékárukért, az esztétikai hibás gyümölcsökért és zöldségekért, tartós élelmiszerért, valamint egyéb frissárukért. Eközben folyamatos kapcsolatban álltunk több mint száz gyártóval és forgalmazóval, akiktől több mint 1,2 millió kiló közeli lejáratú, hibás csomagolású vagy más okból feleslegessé vált terméket gyűjtöttünk össze” – mondta Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatokért felelős igazgatója.

Jelentős mennyiségű érintetlenül maradt ételt gyűjtöttünk össze iskolai menzákról, kantinokból, illetve konferenciákról és céges vacsorákról is: több mint 555 ezer adagnyi készételt sikerült megmenteni és nélkülözőkhöz juttatni. Számottevően nőtt a nemélelmiszer-jellegű, „non-food” adományok mennyisége is (például a háztartási vegyiáru, a kozmetikumok és az irodaházakból átvett informatikai eszközök), ezek értéke meghaladta a 347 millió forintot.

A segítő hálózat, ami elér a nélkülözőkig

Az összegyűjtött adományokból jutott az ország legtávolabbi pontjaira is. Összesen 711 kisebb, helyi karitatív szervezet közvetítésével juttattuk el őket a rászorulókhoz: családsegítő szolgálatok, krízisszállók és átmeneti otthonok, idősgondozó központok, nagycsaládos egyesületek, hajléktalanokat, illetve fogyatékkal élő embereket segítő intézmények osztották ki a megmentett termékeket az ellátottjaik között. Az év során 243 919 embert tudtunk támogatásban részesíteni, a többségüket havonta többször is.

(Infografika: az Élelmiszerbank által ellátott rászorulók száma vármegyénként, 2025)

Itt minden támogatásnak harmincszoros hatása van

A rászorulókhoz juttatott termékek értékét tekintve egyértelműen a legutóbbi volt az élelmiszermentő mozgalmunk eddigi legsikeresebb éve.

„A 19,96 milliárd forintnyi adomány különösen annak fényében egyedülálló eredmény, hogy az Élelmiszerbank nem állami támogatásokból működik. Jószándékú magánszemélyek és cégek támogatásaiból, valamint az adózók 1%-os felajánlásaiból fedezzük az élelmiszermentés költségeit” – tette hozzá Nagygyörgy András.

Az élelmiszermentés a rászorulók segítésének egyik leghatékonyabb módja, hiszen – bár emberi fogyasztásra még tökéletesen alkalmas termékek megmentéséről van szó – a kereskedők számára ezek már feleslegesek, ezért ingyen átvehetők. Költsége így csak a szállításnak és a raktározásnak van, amik elenyésző tételek a megmentett élelmiszerek értékéhez képest. Tavaly például átlagosan 55 millió forint értékű élelmiszert osztottunk ki minden nap, a költségek viszont ennek a harmincadát sem érték el.

Jótékonyság, ami a környezetet is védi

Az élelmiszermentés missziója nemcsak a szolidaritásról szól, egyúttal fontos környezetvédelmi tevékenység is. Ha sikerül megakadályozni a feleslegek megsemmisítését, azzal el lehet kerülni, hogy kárba vesszenek azok az erőforrások, amiket az ételek előállítása során a mezőgazdasági termeléshez, az alapanyagok feldolgozásához, a csomagolásához és a szállításához felhasználtak.

Az Élelmiszerbank által 2025-ben megmentett 10,6 millió kilónyi élelmiszer elvesztegetésének a környezeti lábnyoma 27 ezer tonna CO2 kibocsátással lett volna egyenértékű. Ez több mint tízezer autó éves emissziója.