Média megjelenések

Stop a pazarlásnak

Idén februárban az egész világsajtót bejárta az a hír, milyen szigorú intézkedést hozott Franciaország az élelmiszerpazarlás megfékezése érdekében. Február 8-án a törvényhozók egyhangúlag megszavazták, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb szupermarketek többé nem dobhatják ki azokat a termékeket, illetve eladatlan, ám még fogyasztható élelmiszereket, amelyek a szavatossági idő végéhez közelítenek. Ezentúl minden megmaradt ételt kötelezően segélyszervezeteknek, vagy élelmiszerbankoknak kell felajánlaniuk. Ha ennek köszönhetően csak 15 százalékkal nő az adományozott ételek mennyisége, az is éves szinten 10 millióval több étkezést jelentene Franciaországban – írja a Global Citizen online kiadása.

A cikk szerint évente világviszonylatban mintegy 1,3 milliárd tonnányi élelmiszert dobunk ki, miközben sokan éheznek. Franciaországban főként a háztartások felelősek az ételpazarlásért, de az élelmiszerüzletek is jelentős szerepet vállalnak benne, 11 százaléknyit. Franciaországban mintegy 100 ezer tonnányi élelmiszert ajánlanak fel éves szinten adományként, ennek 35 százaléka jön a szupermarketektől.

Hazánkban 2015 szeptemberében az élelmiszerpazarlásból adódó, évi mintegy 200 milliárd forintnyi veszteség csökkentése érdekében munkacsoportot hozott létre az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). Itthon ma még eltérő mutatók alapján tartják számon például a szántókon a betakarítás után keletkező zöldtrágya, a hús feldolgozásnál megmaradt csontok, nyesedékek vagy a lejárt szavatosságú, de még fogyasztható élelmiszerek gazdasági értékét. Így pedig nehéz a termékpályán nyomon követni, pontosan hol keletkeznek a gazdasági vesztségek – nyilatkozta tavaly Kürthy Gyöngyi, az AKI élelmiszerlánc elemzési osztályának vezetője. Az EU várhatóan néhány éven belül kötelező kvótákat ír majd elő a veszteségek mérséklésére. Ezen irányelvek betartását pedig megkönnyíthetik az áttekinthetőbbé váló élelmiszer-termékpályák.

Magyarországon az átlagjövedelem 18-23 százalékát költi egy család az élelmezésre. Az utoljára 2006-ban készült EU becslés szerint évente háztartásonként 40 ezer forint értékű élelem, főként gyorsan romlandó húsáru, tejtermék kerül a kukákba. Ezzel a közepesen pazarló társadalmak közé tartozik az ország.

Magyarországon is vannak jó kezdeményezések

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület körülbelül száz kereskedővel és gyártóval áll kapcsolatban, és több kereskedelmi lánc élelmiszer-adományozását segíti. Az egyesület célja, hogy összegyűjtse a Magyarországon gyártásban, kereskedelemben felhalmozódó élelmiszerfeleslegeket és ingyenes élelmiszeradományként eljuttassa azokat minél több magyarországi rászorulóhoz, ezzel elősegítve a szegénység és az alultápláltság csökkenését. Az élelmiszer-adományokat koordináló Élelmiszerbank fontosnak tartja, hogy az élelmiszerpazarlás problémája Magyarországon is kellő hangsúlyt kapjon, amiben segítene, hogy a témával már egész kicsi korban, iskolában is találkozzanak a gyerekek, csak úgy, mint a szelektív hulladékgyűjtéssel. Megkeresésünkre Sczígel Andrea, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója mindehhez hozzátette, hogy Európa szerte egyre több országban foglalkoznak ezzel a problémával, mint ezt a jelenlegi francia példa is mutatja.

„Magyarországon az Élelmiszerbank célja az élelmiszerpazarlás csökkentése, és ezen keresztül a rászorulók segélyezése” – emelte ki Sczígel Andrea. Az adományok elosztásával az Élelmiszerbank 220 civil és karitatív partnerszervezeten keresztül segít a rászorulóknak. Ehhez több kiskereskedelmi lánccal tartanak fenn állandó kapcsolatot: például a METRO nagykereskedelmi áruházlánc és az Élelmiszerbank már régóta dolgozik együtt, 2012 óta az áruházaikból napi szinten történő élelmiszermentést is elindították, hogy minél több élelmiszerfelesleg juthasson a nélkülözők asztalára a megsemmisítés helyett. Mint megtudtuk, a Tescóval szintén régóta dolgozik az Egyesület, ahol már 2014-ben indult el az élelmiszerek napi szintű mentése, 2015-ben pedig jelentősen bővült a bevont áruházak száma.

Az Auchannal eddig két áruházzal dolgoznak, de ők is nyitottak, és tervezik az újabb bővítést.

A Coop és a Penny esetében a raktárokban felhalmozódó felesleget veszi át az Élelmiszerbank. Fontos kiemelni, hogy ezek a termékek nem lejárt szavatosságúak, hanem pl. a csomagolás esetleges hibája, szezonalitás, címkézés, közeli lejárat, vagy egyéb okok miatt kerültek ki a kereskedelmi forgalomból.

Élelmiszerpazarlás kontra élelmiszermentés

Magyarországon a Tesco-Global Áruházak Zrt. élelmiszermentő programjába eddig 64 hipermarket kapcsolódott be, és mint megtudtuk, ez a szám folyamatosan növekszik. A TESCO 2007 óta tart fenn partnerséget az Élelmiszerbankkal. A hipermarket-lánc a partnerség első körében adománykonvojokkal és szezonális édességekkel járult hozzá a nélkülözők támogatásához, 2014-ben pedig elindította a rendszeres, napi szintű élelmiszerfelesleg-gyűjtést. „A Magyar Élelmiszerbank Egyesület platina fokozatú támogatójaként 2014 szeptemberétől 2015 novemberéig összesen 300 millió forint értékben, mintegy 685 tonnányi termékkel támogattuk munkájukat. 2015 szeptemberében pedig egyetlen hónap alatt több mint 75 tonna pékáruval és vegyes élelmiszerrel járultunk hozzá a rászoruló családok napi ellátásához” – tudtuk meg a TESCO munkatárától. Az együttműködés alapját az biztosítja, hogy az áruházlánc belső minőségbiztosítási rendszere szigorúbb a Magyarországon előírt fogyasztóvédelmi szabályoknál, így gyakran kerülnek le a polcokról már nem értékesíthető, de még megfelelő minőségű élelmiszerek. Megsemmisítés helyett az együttműködésünk keretében ezek rövid határidőn belül nélkülöző családokhoz kerülnek.

Természetesen felmerül a kérdés, mennyiben és hogyan tudják követni az élelmiszerláncok az élelmiszer-adományok sorsát, kik kapnak az élelmiszerekből, hányan kaptak eddig belőle? A TESCO esetében például a folyamat során a TESCO munkatársai összekészítik a vásárlói térből a raktárakba visszagyűjtött élelmiszerfelesleget az Élelmiszerbank partnerei számára, akik gondoskodnak arról, hogy a csomagok mielőbb, még fogyaszthatósági időn belül, eljussanak a rászorulókhoz. Az Élelmiszerbank folyamatai szerint minden falat ételről tudja, hogy pontosan kinél került végfelhasználásra, de ezt a Tesco külön nem követi nyomon. Az átvevő helyi partnerszervezetnek pontos elszámolást kell adnia az Élelmiszerbank felé, ahol az átvevő családok aláírásukkal igazolják az átvételt.

„Mindkét fél nyertes”

Úgy tűnik, a legtöbb élelmiszerlánc igyekszik kivenni részét az élelmiszeradományozásban. Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője elmondta: környezetünkben egyre több helyről merült fel az a társadalmi igény, hogy segítsenek állatvédelmi alapítványokat, egyesületeket olyan élelmiszer melléktermékkel, mely még alkalmas állati takarmányozásra. A megfelelő hatósági egyeztetések után megnyílt a lehetőség ezen szervezetek támogatására. „Az üzleteinkben keletkező, eladhatatlan minőségű melléktermékeket, úgymint zöldség, gyümölcs, pékáru, tej-, illetve húskészítmények adományozás keretében adjuk át.” Mint megtudtuk, a SPAR jelen pillanatban 101 szervezettel áll kapcsolatban és járul hozzá az általuk támogatott állatok élelmezéséhez. „Ez egy tökéletes együttműködés, ahol mindkét fél nyertes” – tette hozzá Maczelka Márk.

Az Auchan például az Élelmiszerbank mellett más szervezeteknek is segít, a legnagyobb ezek közül a Baptista Szeretetszolgálat. Samu Zsófia kiemelte, hogy az Auchan az elmúlt évben megközelítőleg 30 millió Ft értékben adományozott a különböző szervezeteknek, amely nem csak élelmiszert, hanem vegyi, illatszer és textiltermékeket is tartalmaz. „Áruházláncunk célja, hogy az elkövetkezendő hónapokban újabb áruházakat vonjunk be az élelmiszermentésbe.” Emellett többféle hulladékhasznosítás létezik a vállalatnál, mint megtudtuk, a fenntarthatóság jegyében arra törekszik a kiskereskedelmi lánc, hogy mindent, amit lehet, hasznosítsanak. Például az Auchan soroksári áruházában 2014 decembere óta, állati takarmányozás céljára a zöldség és pékáru féleségeket elszállíttatják egy kiválasztott partnerrel, melyhez az elmúlt évben számos más Auchan áruház is csatlakozott.

Az élelmiszeradományozás szezonális esemény is. A napi szintű élelmiszerfelesleg-gyűjtés mellett évek óta részt vesz a Magyar Élelmiszerbank Egyesület hagyományos karácsonyi tartósélelmiszer-gyűjtésében a METRO, a TESCO, az Auchan és a Penny is. 2015 decemberében például három nap alatt közel 5000 önkéntes segítségével rekordmennyiségű, közel 270 tonna élelmiszer gyűlt össze.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal idén két évtizede, hogy stratégiai partnerséget tart fent a SPAR, mely lehetőséget biztosít számunkra, hogy eljuttassuk a Szeretetszolgálat számára azokat a termékeket, melyekre a vállalat már nem tart igényt. A SPAR esetében az adományozásra nem kerülő élelmiszer melléktermékeket 2010 óta biogáz üzemben hasznosítják. Ezt a technológiát az élelmiszer-kereskedelmi láncok közül elsőként alkalmazta a cégcsoport. A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. által működtetett egységekben – több mint 400 üzlet, két logisztikai központ és egy húsüzem – megközelítőleg évi 1900 tonna biológiailag lebomló hulladék képződik, amelyből környezetbarát, ún. zöld energia előállítása valósul meg, így is csökkentve a környezetbe kijutó káros anyagok mennyiségét. 1900 tonna élelmiszer melléktermék megközelítőleg 1.330.000 kWh energia termelését teszi lehetővé. Ez az energiamennyiség több mint 300 háztartás éves áramfogyasztását fedezi.

Forrás: termekmix.hu